Projektek

COVID: Tudástérkép és Tudásbázis Portál

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szakmai és tudományos információmennyiség hétrõl hétre növekszik, de a felhasználható tudás jelentõs része látens és fragmentált, ami alapvetõ információkezelési kihívások elé állítja a szakmai közösséget. A járvány megfékezéséhez szükséges tudományos és szakértõi munka támogatása céljából létrehoztuk a COVID tudástérkép és tudásbázis platformot (DOI: 10.14755/COVIDSCIMAP). A portál célja a COVID-19 járványhoz kapcsolódó multidiszciplináris tudásbázis szisztematikus feltérképezése és strukturálása, valamint ezen globális tudásvagyon belsõ szervezõdésének feltárása. Elsõdlegesen bibliometriai módszereket használtuk annak kutatására, hogy miként épül fel az a szakirodalmi háttér, amely a lehetõ legszélesebb értelemben összekapcsolható a pandémiával. A bibliometriai szakértelmet és szoftvermérnöki tudást ötvözõ projekt eredményeként létrejött tudástérkép a www.covidscimap.org nyilvános webapplikáción tekinthetõ meg. A kutatástámogató rendszer (research intelligence) elsõ fázisa önkéntes ipar-akadémia együttmûködésben valósult meg a Pro-Sharp Hungary Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Tudományelemzési és Tudománypolitikai Osztályának közremûködésével.

Karriermodellek és karrierépítés a kutatás-fejlesztésben. Különbségek és egyenlõtlenségek a munkaerõ-piaci lehetõségek, a személyes kapcsolathálók és a munka-magánélet egyensúlya tekintetében.

Az OTKA által támogatott kutatási projekt célja, hogy részletes és átfogó képet kapjon a magyarországi tudományos életpályákról, az egyenlõtlenségekrõl és a munkaerõ-piaci lehetõségekrõl kvalitatív és kvantitatív eszközök vegyes segítségével.
A konzorcium tagjaként a MTA KIK TTO az akadémiai életpálya tudománymetriai-kvantitatív elemzését és modellezését végzi. Fõ célkitûzése, hogy feltárja a magyar PhD fokozattal rendelkezõk tudományos életpálya útjának makro-szintû jellegzetességeit, különbözõ társadalmi és életpálya-tényezõket figyelembe véve (szakterület, társadalmi nemek, életkor, intézményi és személyes körülmények, stb.), nagyléptékû tudományos metaadatok kutatásának és elemzésének segítségével.


Témavezetõ: Soós Sándor
A projekt idõtartama: 2016. február 01. – 2020. január 31.
A konzorcium tagjai: ELTE Pszichológiai Intézet, MTA TK Szociológiai Intézet, MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

PEERE – New frontiers of peer review

A PEERE COST Action keretében az együttmûködõ partnerek (hazai résztvevõk: TTO, RECENS Lendület kutatócsoport) hálózatelemzési és szimulációs modellek segítségével törekszenek a tudomány mozgatóerejét jelentõ, a tudományos közösség önkéntes munkáján alapuló névtelen és anonim bírálati rendszer („peer review”) hatékonyságának és mûködésének elemzésére, alapvetõ mechanizmusainak vizsgálatára, valamint a jelen rendszer hiányosságait kiküszöbölõ elõremutató gyakorlati javaslatok kidolgozására.

KNOWeSCAPE – Analyzing the dynamics of information and knowledge landscapes

A hazai résztvevõ kutatók a hálózatelemzés módszertani keretébe ágyazott tudás- és tudománytérképezés szakértõiként vesznek részt, ill. folytatnak kutatást a programban. Prof. Kertész János akadémikus (BME, CEU) a komplex tudáshálózatok szerkezetének és dinamikájának kutatásával, Soós Sándor (MTA KIK) a tudomány kognitív szervezõdése, a tudománytérképezés területén folytatott kutatásával járul hozzá a KNOWeSCAPE célkitûzésihez.

IMPACT-EV – Evaluating the impact and outcomes of European SSH research

Az IMPACT-EV projekt fõ célkitûzése a humán- és társadalomtudományos kutatások különbözõ hatásaira vonatkozó tartós ellenõrzési és értékelési rendszer kidolgozása. A projekt a különbözõ hatások közül nem csupán a tudományos impaktok értékeléséhez kíván mutatókat és szabványokat kidolgozni, hanem azok politikai és társadalmi hatásainak értékeléséhez is.


Témavezetõ: Soós Sándor
Összefoglalója megtekinthetõ itt.
A projekt idõtartama: 2014. január–2017. december
Website: http://impact-ev.eu/


Az IMPACT-EV konzorcium tagjai: CREA – University of Barcelona (Spanyolország); MTA KIK TTO – MTA Könyvtár és Információs Központ, Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály (Magyarország); DANS-KNAW (Hollandia); CORe – Center for Organisational Research, Universita della Svizzera Italiana (Svájc); CERIS-CNR – Institute for Economic Research on Firms and Growth (Olaszország); Trinity Long Room Hub, Trinity College Dublin (Írország); PSPC – Population and Social Policy Consultants (Belgium); HERG – Health Economics Research Group, Brunel University (Egyesült Királyság).

MTA Életpálya Monitor

Az MTA Életpálya Monitor projekt célja az MTA pályakezdõ, és posztdoktori kutatói életszakaszt érintõ kutatói támogatásainak (Lendület Program, MTA Posztdoktori Kutatói Program, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, illetve az MTA fiatal kutatói álláshelyek) értékelése, illetve az ezekben a támogatásokban részesülõ kutatók életpályájának és tudományos teljesítményének vizsgálata.


Témavezetõ: Soós Sándor és Pálinkó Éva
A projekt idõtartama: 2014. március–


A projekt elsõ fázisában a Lendület Program nyertesein keresztül vizsgáljuk meg e kiemelt kutatástámogatási program átfogó hatását. A kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmazó kutatási modul a Lendület Program hazai kutatói szférára gyakorolt hatása mellett az egyéni életutak alakulását, illetve az egyes Lendület kutatócsoportok mûködését is vizsgálja.


Az MTA Életpálya Monitor projekt elsõ eredményei a 2015-ös Lendület Napon kerültek bemutatásra.


Pálinkó Éva: A Lendület Program vizsgálatának koncepciója és a program tudománypolitikai illeszkedése (mta.videotorium)

Horváth Dániel: Lendület és kutatói életpálya: az elsõ empirikus eredmények (mta.videotorium)

Soós Sándor: A kutatói életpálya tudománymetriai modellezése a Lendület programban I. (mta.videotorium)


Az MTA Életpálya Monitor projekt keretében 2017-ben elkészült a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseinek életpályáját és a támogatás megítélését bemutató felmérés. A kutatási jelentés elérhetõ ITT.


Elérhetõ dokumentumok:
A Lendület-kutatócsoportok Web of Science és InCites adatbázisokban megjelenõ publikációinak fõbb jellemzõi (Elemzés 2019)
Bolyai nyertesek és fiatal kutatók: két junior korú kutatói csoport néhány jellemzõje (Összehasonlító elemzés 2019)
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyertesei körében végzett felmérés adatainak másodelemzése (2019)
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseinek életpályája és a támogatás megítélése (2017)
MTA Vendégkutatói program 2012-2014 (Interjús vizsgálat 2015)
A Lendület program megítélése és hatása a kutatói életpályára (2014)
MTA ÉLetpálya Monitor - I. A Lendület program értékelése: szakpolitikai illeszkedésvizsgálat (2014)

MTMT2 Projekt

A TTO feladatköre az MTMT2 Projektben: a Magyar Tudományos Mûvek Tárának kutatásértékelésre való felkészítése és ilyen célú hasznosítása.

Website: https://www.mtmt.hu/

SISOB – An Observatorium for Science in Society based in Social Models

Az EU 7. Keretprogramjából támogatott kutatás célja olyan új eszközök kifejlesztése volt, amelyekkel azonosíthatók a társadalmi szempontból jelentõs kutatások (társadalmi hatás megfigyelése, mérése). Módszertani oldalról fontos szerepet kapott a projektben a társadalmi hálózatok elemzése: az egyének és/vagy csoportok által elért tudományos eredmények társadalmi hátterének, beágyazottságának, a különbözõ társadalmi hálózatok kutatást befolyásoló hatásának vizsgálata. A konzorciumon belüli feladat volt: a mérést lehetõvé tévõ indikátorok kidolgozása és tesztelése.


Témavezetõ: Soós Sándor
A projekt idõtartama: 2011. január 1.–2013.
Website: http://sisob.lcc.uma.es


A SISOB konzorcium vezetõje Beatriz Barros (University of Malaga). Konzorciumi tagok: University of Malaga (Spanyolország), Conserjeria de Innovación Ciencia y Empresa (Spanyolország), University of Duisburg Essen (Németország), MTA KSZI/MTA Könyvtár és Információs Központ (Magyarország), Fondazione Rosseli (Olaszország), Frontiers Research Foundation (Svájc), Asociación Civil Grupo Redes (Argentína).


Elérhetõ dokumentumok:
– Soós Sándor: A pályakövetés tudománymetriai módszerei
Results and experiments with socio-scientific indicators: overview of D4.3 and outlookfor D4.4

Tudományelemzési projektek

Az Osztály munkatársai elemzõ összehasonlításokat végeznek az akadémiai és más hazai kutatók tudományos teljesítményérõl; folyamatosan készítenek nemzetközi összehasonlító elemzéseket a magyar tudomány, azon belül egyes szakterületek és azok kiemelt képviselõinek publikációs teljesítményérõl és idézettségi mutatóiról, nemzetközi és hazai bibliográfiai adatbázisokban található információk alapján. Az új bibliometriai szolgáltatások bevezetését is lehetõvé tévõ módszertani és elméleti fejlesztéseket Schubert András (a Scientometrics c. nemzetközi folyóirat szerkesztõje) és Wolfgang Glänzel (a Leuven-i Katolikus Egyetem professzora és a Scientometrics társszerkesztõje) segíti.

Doktori fokozattal rendelkezõk életpályáját vizsgáló adatfelvétel

Az Eurostat pályázatán a KSH által 2010-ben elnyert támogatás lehetõvé tette, hogy Magyarország is bekapcsolódjon a doktori fokozattal rendelkezõk életpályáját (Careers of Doctorate Holders, CDH) vizsgáló nemzetközi programba. A KSH és az MTA Kutatásszervezési Intézet együttmûködési megállapodást írt alá a CDH témakörében. A felmérés eredményébõl készült részletes elemzés itt olvasható.

Fiatal kutatói pályázati rendszer az MTA kutatóhálózatában

Az MTA 1991. évi közgyûlése határozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a finanszírozási problémák hosszú távon káros következményekkel járnak a kutatói utánpótlásra. "A Közgyûlés (.) feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a kutatói utánpótlás biztosítására (.) pótlólagos források kerüljenek jóváhagyásra." (Akadémiai Értesítõ, 1992. március 10., 28. old.). Az akadémiai "Fiatal kutatói pályázati rendszer" 1992-ben jött létre, miután az Országgyûlés az állami költségvetésrõl szóló törvényben 30 millió forint többlettámogatást (béralapot) szavazott meg az MTA részére fiatal kutatók alkalmazása céljából. Az állami segítségnek ez a kivételesen kedvezõ formája mindmáig fennmaradt: az MTA költségvetésének külön soron szereplõ tétele a fiatal kutatók pályázatos támogatása. A támogatásból felvehetõ létszám évente változik. Szûkösebb forrásból évente 60-70 fõ, növekvõ forrásból 100-120 fõ felvételére került sor az elmúlt években. A szerzõdések hároméves ciklusra szólnak.


Az MTA Fõtitkári Értekezletének jóváhagyásával 2010-ben indult el a Fiatal kutatói pályázati rendszer 1992-2010. közötti mûködésének és eredményességének vizsgálata a Kutatásszervezési Intézetben. A kutatás eredményeinek összefoglalása elolvasható itt.

Kutatói pályakövetési rendszer (KPR)

A kutatói pályakövetési rendszer kialakításának célja, hogy az MTA, a felsõoktatás és a K+F szektor más érdekelt szereplõi a döntéshozatalban is hasznosítható ismeretekkel rendelkezzenek a (fiatal) kutatók karriertípus-jellemzõirõl, mobilitási sajátosságairól és munkaerõ-piaci elvárásairól. A kiépítendõ rendszerbõl megismerhetõ elemek:
– a kutatói karrier lépcsõfokai,
– a kutatói karrierút meghatározó tényezõi,
– kutatói karrierstratégiák,
– a munkaerõpiaci érvényesülés útjai, különös tekintettel a hazai és külföldi tapasztalatok közti különbségekre,
– mobilitási trendek,
– kutatói pályaelhagyás.


A merítési bázist azok a személyek jelentik, akik elkötelezték magukat a kutatói pálya mellett (kutatónak készülõ doktori hallgatóktól a Lendület program nyerteséig). A TTO folyamatosan végez kvalitatív vizsgálatokat (interjúk). Kvantitatív életpálya vizsgálatra ciklikus adatfelvétellel kerül sor.